A Violka Vera s egyéb elbeszélések [antikvár]

Részlet: A Violka Vera Elbeszélésemnek adhattam volna kapósabb czímet is. Például: "A peczér leánya", vagy "A betyár szeretője" - hiszen az volt ő mind a kettő. De csak megmaradok ennél a czímnél. Mert hogy ezt a nevet írom a soraim tetejébe: éled föl bennem égő színeivel az a kép, amelyet kis fiu koromban láttam e név hordozójában. Égő színeivel; mert égett a Vera haja, mint a vörös láng, s égett az ajka, s izzott a szeme, meg lobogott rajta az a pipacs szoknyácska, mint a tűz, amint hogy el is perzselődött az ő egész fiatal, bolondos élete. És vörös volt az apja bozontja, melyen senki soha nem látott sem kalapot, sem süveget. Az idő csapkodásaitól, fúvó széltől, verő záportól megvörösödik a szőke, a fekete haj is. Hát még, amely vörösen jött a világra!