A Yacht Club szirénei [antikvár]

Odüsszeusz, a ravasz és bátor, érző és romantikus férfi, megtestesíti mindazon tulajdonságokat és lehetőségeket, amelyeket titkon - vagy nyíltan - mindannyian szeretnénk magunkénak tudni. Az izgalmas utazások, a vágy új emberek, nők, tájak megismerésére, az új kalandok átélése, szembeszállás a veszedelmekkel, az ellenséges erők csellel vagy fegyverrel történő legyőzése, mind-mind a lelkünk mélyén őrzött ősi vágy felszínre törése. Titkon irigyeljük is Odit, hiszen a házasság biztos fedezékét megtartva - mintegy az istenekre hárítva a felelősséget - vehet részt a legősibb vadászatban. Egyes gúnyos kételkedők szerint az egész utazás csak azért történt, mert Pénelopé szemérmetlenül csalta Odüsszeuszt, már beszélő viszonyban sem voltak, amikor Trójába indult, és ezért késlekedett - több mint tíz évig - a hazatéréssel is. Mindannyiunkban megtalálható, persze különböző mértékben, ez a furcsa kettősség, amely elkíséri egész életünket. A mérleg egyik serpenyőjében a hűség, a család biztonsága, a megállapodottság, az új kalandok elutasítása található, míg a másik oldalon az új szigetek felfedezésének vágya, a hajóra szállás, új kalandok áhítása, a küzdelmes férfisors megvalósítása foglal helyet. Az igazi boldogság itt rejtőzik valahol a két hullámverés között, és már csak Athéné segítségét kérhetjük, hogy ne tévedjünk el a szirtek labirintusában. Előre! Vitorlát bonts! Már hallani a szirének énekét!