A zöld pokol [antikvár]

Részlet: Alig egy órával ezelőtt elnéztem az egyik cipőüzlet előtt egy lányt, egy brazil nőt; csinos lány volt. Hogy a bőre barna, és hogy boglyas haját erőszakkal kell kordában tartania, egy cseppet sem meglepő ebben a városban. Rio de Janeiróban vagyunk; ebben az országban nem ismerik a faji gyűlöletet. Sohasem tudtam idegen embert gyűlölni, ezt a leányt meg éppen nem. Őserdő, orchidea, hibikuszvirág és - fokhagyma illata volt. Bocsáss meg, barna gyermekem, a szemedbe néztem és idegenszerűen szépnek találtam. Bájos voltál könnyű, tarka nyári ruhádban, de hogy cipőd kérgét egyszerűen letiprod, mert úgy kényelmesebb...; ne haragudj, drága gyermekem!...