Ajvé [antikvár]

Csikorgott a függöny, nyílt a kopott fehér ajtó, és megszólalt az orgona. Ott zúgott a gyomromban legbelül. Később is jó, amikor hosszan szól, de amikor hirtelen felzeng a csöndből, ahhoz nincs fogható. Poros és korhadt szag, lakkcipős, bársony hangulat. A fal piszkossárga, a padló rohad. A csillár poros, az imakönyvlapok mállanak. A papír pereg-pereg a levegőben. A nénik sírnak. A bácsiknak kalapjuk van. A gyerekek nem szaladgálhatnak. Én sem kaptam reggelit. Janki-perkor nem lehet. Ilyenkor ír be az Isten az élet könyvébe. Akit meg nem ír be, az meg fog halni. Lehet, hogy még él néhány hónapot, de a következő jankiperig biztos meghal. Mint Mici néni. Elvitte a rák, mondta nagymama. Ilyeneket szokott mondani. Hogy tönkretette a jó