Ákáczvirág [antikvár]

Részlet:A kis Dani elmésségének első bizonyítékát egyelőre csak az udvarban adhatta tovább az édesanyja. De ott buzgón terjesztette. Férje már hajnalban kiment a határba, a hol valami vasúti vonalat kellett fölmérnie s az asszony csak estére várta haza. Délig aztán mindenkinek elmondta az udvarban a Dani esetét. A mit hát érdemes is volt tovább adni.-Fut hozzám az a háromesztendős csöppség, hogy hát valami czipőgombot talált.-Czipőgombot?-Azt. Mama, megtaláltam a czipőgombomat, mondja a gyerek. Megnézem a gombot s csakugyan szakasztott olyan, mint az övé. De még sem az volt, mert a hogy nézem czipőjét, nem hiányzik róla egyetlen gomb sem. Mondom: Dani, nézd, nem a te gombod ez, hiszen mindegyik kis gomblyukban ott van a gomb a czipődön! Dani csak nézi figyelmesen, számlálgatja, hogy egy, kettő, három, négy (mert ötig számol már a gyerek), aztán, hogy minden gomblyuknak megvolt a kis gombja, - azt mondja egyszerre: "akkor bizonyosan elvesztettem a - gomblyukat is..."