Akasztottak lázadása [antikvár]

Részlet a könyvből: Élt Chalchihuistan közelében, a független indián parasztok telepén, melyet Cuishinnak hívtak, a maga kis farmján egy czoczil-indián, Candido Castro nevezetű. Feleségével, Marcelina de las Casas-szal és két fiacskájával, Angelinoval meg Pedritoval éldegélt. A kis tanyához, amelyen Candido gazdálkodott, vagy két és fél hektárnyi föld tartozott, száraz, kopár és köves, és bizony sok fáradság, nagy szorgalom kellett a megművelésléhez, hogy a kis családot úgy ahogy, eltartsa. A két kerület (Jovel és Chiilum) nagy uradalmainak birtokosai, a finquerok nem egyszer igyekeztek csábító Ígéretekkel arra bírni Candidot, hogy egész családjával a birtokok egyikére költözzék napszámba és szegényes, lezüllött gazdaságát haszontalan jószágként feladja. Ezek a finquerok, örökkön új családtagok után vadásztak, melyek nélkülözhetetlen munkaerők voltak számukra. Az urak nem voltak éppen válogatósak az eszközökben, hogy szabad falvakból és településekből indián családokat léprecsaljanak. Nem egyszer megtörtént, hogy s finquerok úgy harcoltak az ilyen családok birtokáért, mint valami elszabadult, bélyegzetlen borjakért, melyekre a vidék minden egyes finqueroja, hite szerint, jogos igényt támaszthatott. Az ilyen vetélkedések szabad, sokgyermekes indián családok birtokáért rendkívül gyakran hosszas ellenségeskedések okozói lettek. Ezek az ellenségeskedések nemzedékeken át apáról fiúra öröklődtek és még akkor is továbbéltek, ha az indián családok közben már rég kihaltak, vagy elvándoroltak, és senki emberfia nem emlékezett már rá, miért is éltek szomszédos birtokosok halálos gyűlöletben egymással.