Aki a szerelmet kitalálta [antikvár]

Az uj olasz regényiró-nemzedék egyik legizmosabb sarja, nemcsak tehetség, hanem ami a modern irói életben talán fontosabb, mint valaha volt: siker dolgában is; de minthogy a nagyon iskolázott, nagyon olvasott és igényteljessé nevelt olvasóközönség a sikert nem adja olcsón - főleg az olasz publikum nem, mert mögötte majdnem hét évszázados, velős kultúra van -: az irói siker bizonyos fokig értékmérő is lehet. Magyar forditásban eddig csak egy munkája jelent meg ugyancsak a Genius kiadásában, szintén jellegzetes da Verona-regény, a kiváló stilisztának festői képességével, meg nagyon erotikusan "orientált" invenciójával megirva, de most megjelenő regényében még teljesebben bontakozik talán ki ez a sokoldalú iró. Guido da Verona irói kvalitásai az utolsó években fejlődtek ki tökéletesen. Ebbe a kibontakozási periódusba tartozik a Donna che inventó l'amore (Aki a szerelmet kitalálta), melyben az erotikus aláfestés nem tülekedik a regény egyéb lélektani és történeti mozzanataival az elsőbbségért, és amelyben a színes, erősen analitikus és úgyszólván hangulathullámokra beritmizált előadó-stílus egyénibbé és eredetibbé válik.