Akik eltévedtek [antikvár]

Részlet: Végre hát itt a vihar, a kénszagú megsűrűsödött szél, aminek érkezését napok óta ígérgették az újságok. Valahol a tropikus sivatagokon lehet ilyen nehéz és rémületet fakasztó a levegő s tomboló iramban hiába zúdulnak egymásután a szélrohamok, nem enyhülést, hanem még nagyobb forróságot, még kimerítőbb nyugtalanságot hoznak magukkal. Benczés Zsolt, ahogy kilépett a kávéház ajtaján, úgy érezte, mintha különös, idegen világba tévedt volna, az ezerszer megjárt, kíváncsian és unalommal megtekintett vidék fölismerhetetlenül zúgott s értelmetlen összevisszaságban hömpölygött előtte. Elindult, fáradtan, bizonytalan léptekkel, akárha vízalatt az áradással szemben haladna előre.