Állatok, kövek, virágok [antikvár]

Részlet a kötetből: A SZÉL Hétfőn reggel ott állt a halász a bárkájában, a vízbe köpött és káromkodott, mint a záporeső. - Már nyolcadik napja, hogy töltöm itt az időt hiába és lesem mikor jön már a keleti szél. És minden reggel nyugati szelet zúdít az ördög a nyakamba. A hal mind ott rothad a hajóban és én pedig tönkremegyek. Mikor fordul már meg ez az átkozott szél? - Nem bírok megfordulni! - szólt szomorúan a szél. - Ronda, piszok szél! - kiáltott rá a halász.