Álomnak fivére [antikvár]

Ezernyolcszázhármat írunk. Egy eldugott vorarlbergi falucskában, Eschbergben. Keserves kínok közt egy asszony vajúdik. Különös gyermeket hoz a világra, kinek sírására mindenki hátán végigfut a hideg. Mostoha sors vár a kis Eliasra: anyja szégyenében a kis különcöt elzárja a külvilágtól. Mert Eschbergben jaj annak, ki más, mint a többiek, legyen az egy boszorkánynak hitt vénasszony, a bolondos szénégető, ki versírásra adja fejét vagy éppen a zseniális tehetséggel megáldott csodagyerek Elias. Mikor egy napon a kisfiú előtt megszólal a világ, a gyermek a hangok kavalkádjában egy különös, eddig sosem hallott zörejre figyel fel. A még meg sem született Elsbeth szívverésére. Azé a lányé, kit Isten néki rendelt, s aki iránt végzetes szerelemre lobban. Miután Elias egy tűzvész során kimenti Elsbethet a lángok közül, teljes egészében a lánynak szenteli életét. Attól fogva neki orgonál vasárnaponként az eschbergi templomban. Mivel úgy véli, bűn alvásra tékozolni az időt - hiszen ki alszik, nem szeret - letelepszik kedvenc kövére a folyóparton, s úgy dönt, többé nem hajtja álomra fejét. Robert Schneider 1961-ben született Bregenzben. "Álomnak fivére" az első regénye, melyet az Alemann Irodalmi Díjjal, a Robert Musil Ösztöndíjjal és a Salzburgi Húsvéti Ünnepi Játékok Díjával tüntettek ki. A könyvet eddig 24 nyelvre fordították és több mint 800.000 példányban jelentették meg. A regény alapján 1995-ben film készült, Joseph Vilsmaier rendezésében.