Alserbach százados háborús zárszámadása [antikvár]

Június 16-án reggel Alserbach százados úr kótyagos fejjel kimászott a fedezékből. A lüvészárokban jó szokása szerint rákezdte: - Kutyák, disznók, disznó, kutya, disznó, kutya... Hirtelen azonban elhallgatott. Hangja búsan és idegenül csendült a szokatlan csendben. A nap már magasan állt, de a lövészárokban furcsa némaság honolt. Alserbach százados tévedhetetlen hadászati érzékével hamarosan megállapította, hogy a lövészárok üres. Szerteszét puskák, szuronyok, borjúk, köpenyek hevertek, és amerre a szem csak ellátott, mindenfelé ki nem lőtt töltények borították a földet. A lövészárok partját letaposták, és a százados úgy érezte, hogy itt valami nincs rendben. Az egyik vastraverz mögött halottmereven feküdt Frank káplár, aki életében olyan tehetségesen rugdosta a katonákat...