kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![SZABÓ MAGDA - Alvók futása / Zeusz küszöbén [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/136/4443136.jpg "SZABÓ MAGDA - Alvók futása / Zeusz küszöbén [antikvár]")
Védőborító hiányzik. Szabó Magda sokoldalú művész, sokműfajú író: írt regényt, verset, elbeszélést, színdarabot, rádiójátékot, tanulmányt, útirajzot, kritikát, mesekönyvet, ifjúsági regényt. A kötet, melyet most a kezében tart az olvasó, Szabó Magdát, a novellistát mutatja be, s közli egyik legizgalmasabb útinaplóját, a Zeusz küszöbén-t. Az Alvók futása címmel összegyűjtött elbeszélésekből megrendítő különös, ismerős-ismeretlen világ tárul elénk: mintha egy nagy épület zegzugos...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2400 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Védőborító hiányzik.Szabó Magda sokoldalú művész, sokműfajú író: írt regényt, verset, elbeszélést, színdarabot, rádiójátékot, tanulmányt, útirajzot, kritikát, mesekönyvet, ifjúsági regényt. A kötet, melyet most a kezében tart az olvasó, Szabó Magdát, a novellistát mutatja be, s közli egyik legizgalmasabb útinaplóját, a Zeusz küszöbén-t. Az Alvók futása címmel összegyűjtött elbeszélésekből megrendítő különös, ismerős-ismeretlen világ tárul elénk: mintha egy nagy épület zegzugos labirintusában bolyonganánk, minden fordulónál más-más alakkal találkozunk, hol szelíd öregekkel, hol megfélemlített vagy magabiztos elrontott vagy szeretetre sóvárgó gyerekekkel - végül pedig a gyerekek és öregek problémáit többnyire nem értő középkorú férfiakkal és asszonyokkal. Valamennyi elbeszélés egy-egy észrevétlenül kiteljesedő dráma, amelynek során az írónő kitűnő lélektani érzékkel elmezi e három nemzedék együttélésének lehetőségeit és buktatóit. A Zeusz küszöbén egy hathetes görögországi út naplója: Szabó Magda 1966 nyarán járt Hellászban, arról számol be, amit ott látott, tapasztalt, átélt, útirajz, esszé, vallomás és emlékezés olvad össze könyvében lírai, szubjektív elbeszéléssé. Szabó Magda nemcsak leírja Athén csodálatos műkincseit, Epidauroszt, Olümpiát, Krétát, Rhódoszt, Kszt: a múzeumok holt emlékeit a görög mitológia és az antik történelem varázslatos légkörében mutatja be, a jellegzetes görög arcélek találó rajzával, játékos humorral, az utazás során átélt kisebb-nagyobb viszontagságainak önironikus ábrázolásával teszi villódzóvá, olvasmányossá ezt az adatokban gazdag és mégis oly személyes hangvételű útirajzot.
Termékadatok
Cím: Alvók futása / Zeusz küszöbén [antikvár]
Szerző:
SZABÓ MAGDA
Oldalak száma: 606
Kötés: egészvászon, kiadói borítóban
ISBN: 9632703111
Méret: 120 mm x 180 mm
Szabó Magda (Debrecen, 1917. október 5. – Kerepes, 2007. november 19.) Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
Szülővárosában, a mostani Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumában (akkor Dóczi Leánynevelő Intézet) tanult, itt érettségizett 1935-ben; 1940-ben a Debreceni Egyetemen kapott latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. A helyi Református Leányiskolában, majd Hódmezővásárhelyen tanított 1945-ig, amikor a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett. Az 1940-es években rövid ideig Páhi (Bács-Kiskun megye) községben is tanított. 1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, de még azon a napon visszavonták tőle, és állásából is elbocsátották; egészen 1958-ig nem publikálhatott. Ebben az időben a Horváth Mihály téri Gyakorló Általános Iskola (a mai Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium egyik elődintézménye) tanáraként dolgozott.
Az eredetileg költőként induló Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként tért vissza. A Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget. Ettől fogva szabadfoglalkozású íróként élt. Számos önéletrajzi ihletésű regényt írt, az Ókút, a Régimódi történet és a Für Elise saját és szülei gyermekkorát, valamint a 20. század elejének Debrecenjét mutatja be. Sok írása foglalkozik női sorsokkal és kapcsolataikkal, például a Danaida vagy a Pilátus.
1985 és 1990 között a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke volt. 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja és az irodalmi osztály rendes tagja lett.
1947-ben kötött házasságot Szobotka Tibor íróval, akinek alakját Megmaradt Szobotkának című könyvében idézte fel. A férj halála után Szabó Magda lett hagyatékának gondozója.
Az egyik legtöbbet fordított magyar íróként regényei számos országban és nyelven megjelentek. Alapító tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának.
Kilencvenedik születésnapján rengetegen ünnepelték, szülővárosában könyvesboltot neveztek el róla.
Szabó Magdát 2007. november 19-én, 90 éves korában, kerepesi otthonában, olvasás közben érte a halál.
Szülővárosában, a mostani Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumában (akkor Dóczi Leánynevelő Intézet) tanult, itt érettségizett 1935-ben; 1940-ben a Debreceni Egyetemen kapott latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. A helyi Református Leányiskolában, majd Hódmezővásárhelyen tanított 1945-ig, amikor a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett. Az 1940-es években rövid ideig Páhi (Bács-Kiskun megye) községben is tanított. 1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, de még azon a napon visszavonták tőle, és állásából is elbocsátották; egészen 1958-ig nem publikálhatott. Ebben az időben a Horváth Mihály téri Gyakorló Általános Iskola (a mai Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium egyik elődintézménye) tanáraként dolgozott.
Az eredetileg költőként induló Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként tért vissza. A Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget. Ettől fogva szabadfoglalkozású íróként élt. Számos önéletrajzi ihletésű regényt írt, az Ókút, a Régimódi történet és a Für Elise saját és szülei gyermekkorát, valamint a 20. század elejének Debrecenjét mutatja be. Sok írása foglalkozik női sorsokkal és kapcsolataikkal, például a Danaida vagy a Pilátus.
1985 és 1990 között a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke volt. 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja és az irodalmi osztály rendes tagja lett.
1947-ben kötött házasságot Szobotka Tibor íróval, akinek alakját Megmaradt Szobotkának című könyvében idézte fel. A férj halála után Szabó Magda lett hagyatékának gondozója.
Az egyik legtöbbet fordított magyar íróként regényei számos országban és nyelven megjelentek. Alapító tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának.
Kilencvenedik születésnapján rengetegen ünnepelték, szülővárosában könyvesboltot neveztek el róla.
Szabó Magdát 2007. november 19-én, 90 éves korában, kerepesi otthonában, olvasás közben érte a halál.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............