Amerikában [antikvár]

A «Constellation» óriás repülőgép rendkívül kényelmes. Karosszékei párnázottak, felcsaphatóak s hála kitűnő szellőztető készülékének, az ember füle a legmagasabb régiókban sem fájdul meg. Induláskor székekhez szíjaztak bennünket. Mindegyikünk díszes kiadású füzetet kapott, amely arra beszélt rá, hogyha netán az óceán közepén leszállásra kényszerülnénk, vessük le cipőnket, harisnyánkat és úgy ugorjunk a gumicsónakba. Elhatároztam, ha baj történne, én bizony egyetlen fölösleges mozdulatot sem teszek. Amikor Párizsból elrepültünk, ragyogó tavaszi nap volt. A gesztenyefák virágjukban álltak. Estefelé már a sápadtzöld Észak-Írországban sápadt brittek között étkeztünk. Alkonyodott, amikor továbbrepültünk nyugat felé. Víz ... víz ;... víz ... A kiszolgálónő rágógumit hozott. Rágtuk. El-elszundikáltam. Az éjszaka mégis rémes hosszúnak tűnt. Végre leszálltunk. Megnéztem órámat. Reggeli hatot mutatott. Sötétség, hideg s hó mindenütt. Új-Foundlandban voltunk. Reggelit kaptunk. A helybeli lakosság sört ivott és ásítozott. Megkérdeztem: hány óra van ilyenkor az »Új világban?« . - Éjfél - felelték. Továbbrepültünk. Most már délnek. Pót-éjszaka kezdődött. De újra elszundikálni nem tudtam.