Ametiszt Bagoly Társaság [antikvár]

"A kötet harminchárom enigmatikus, groteszk, filozofikus rövidprózája ugyan nem egy előre megtervezett sorozat részei, az egyes darabok azonban valamiféle gondolatritmust követve mégis izgalmas puzzle elemeiként kapcsolódnak egymáshoz, miközben hidegrázós nevetésre késztetik az olvasót. A történetek a földből erednek és az égbe térnek, néha fordítva: az égből jutnak le a földre, és gyökeret eresztenek, kivirágoznak. Csodák sarjadnak fáradhatatlan rügyekként újra és újra. E történetek logikája szerint a varázslat szükségszerű és magától értetődő. A nyelv szuggesztív erejével a képzelet meghökkentően hiteles meséket alkot, ahol a csoda hozzáférhetővé szelídül, s az olvasó a legtermészetesebb módon ingázhat valóság és álom, rendkívüliség és hétköznapiság között. Azösszes történet szereplője talán egy és ugyanaz, csak más-más arcát mutatja, akár a föld az egymást követő évszakok során. Sapita Peron, Caballito, B. Ferenc, Lin és Wei, Anna Nyikolajevna Bobukin, Káleb, Annunciáta nővér és a többiek mind-mind sorstársak, s végül az olvasóis elmondhatja a szerzővel együtt: "csak tudtam, ahogy álmunkban tudunk dolgokat"."