Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:
"A börtönben a legrohadtabb a súlyos, sűrű csend. Meg lehet szokni, persze, de attól még kíméletlenül őrli az idegeket. Az új lakó sem beszél. Idős asszony, éjfél körül kísérték végig a folyosón. Azóta szótlanul ül a zárkájában. Kétszer próbálták kihallgatni, hiába. Néha rávágnak a kombinált gumibottal a cellája ajtajára: az asszony némasága különösképpen dühíti a smasszerokat. Bizonyára nem pusztán azért, mert ölt. Gyilkosból szép számmal akad a csuromvizes, mállékony falak között. Az asszony egy politikussal végzett! És Bellay Csanád népszerű arc volt. Közkedvelt közszereplő, ahogy mostanában mondani szokták. Nemzetmentésből és fajelméletből épített szellemi gettót. A kivéreztetett, agyonalázott emberek megkajálták és rágás nélkül lenyelték, amit Bellay naponta feltálalta nekik. A Kárpát-medencei tálibok pedig fekete drapériában szédelegtek utána.
Bellay pontban délután ötkor lépett az emelvényre. Levédiai ősökről és pilisi csakrákról akart szónokolni. Cigánybűnözésről, meg mohó cionista nagytőkéről. Talán a "Kotródjatok el a hazánkból!" lemezt is feltette volna.
Amint azonban a mikrofon elé állt, egy fáradt arcú néni vált ki a tömegből. Lassan, apró lépésekkel közeledett az emelvényhez."