Andris [antikvár]

Részlet: "Tavasz volt, verőfényes tavasz. A fák szinte versenyeztek egymással, hogy minél előbb kibontsák gyenge levelüket. Minden virág duzzadt, felpattantotta kemény bimbóját. Mindegyik Istent kereste virág-arcával, aki új életre hívta szirmaikat. Andris éppen az iskolából jött ki a többi negyedik osztályos gyerekkel. Úgy visítoztak és lármáztak, mint a csordából kiszabadult malacok. Örültek a napfénynek, a tavasznak..."