Angolszász furcsaságok [antikvár]

Felső lapélei és a védőborító gerince kissé elszíneződött.
A század eleji türelmetlenül lázas keresés, az egymást áttekinthetetlen gyorsasággal követő izmusok korát, s kísérletező kedvű, az egyén lelki- és tudatvilágára koncentráló húszas éveket a harmincasokban a valóság felé forduló, a társadalom kérdéseire figyelő, komoly felelősségtudattól áthatott, sokszor marxista ihletettségű irodalom váltotta fel Angliában. Angus Wilson a harmincas években volt fiatal. A kísérletező művészi irányzatoktól örökölt freudizmus és a harmincas években divatossá vált marxizmus egyfajta keverékét vette át ettől a viharos történelmi kortól. Ez is magyarázza, hogy Wilson, aki a második világháború után, harmincöt éves korában kezdett írni, ember és művész voltát egyformán fontosnak tartja. Olyan regényírót tisztelhetünk benne, aki a tradicionális angol regény és a húszas évek sajátos atmoszférájában divatos kísérleti regény valamilyen szintézisére törekszik műveiben. 1913-ban született, gyermekkorát Dél-Afrikában töltötte. Aztán a Westminster Schoolban, Anglia egyik híres gimnáziumában tanult. Majd az egyetemi évek következtek Oxfordban. 1937-en a British Museum könyvtárában kezdett dolgozni, és a második világháború után őt bízták meg azzal a feladattal, hogy szerezzen be 200 000, a bombázáskor megsemmisült kötetet. A háború idején külügyi szolgálatot teljesített, 1955-ben pedig búcsút mondott könyvtárosi állásának, hogy az írásnak szentelhesse idejét. Néhány éve professzori állást vállalt Norwichban, az University of East Anglia angol tanszékén.