Bővebb ismertető
Anyu rajongott Kristófért, azt mondta, a legszebb korban van, már nemcsak a tesztoszteron irányítja, ami egyébként végtelenül unalmassá tesz egy férfit, hanem a szíve is. Ötvenhez közel mindenki túlélt már néhány csapást, Kristóf is tudja, mi a házasság, nem az ismeretlenbe ugrik fejest, szóval akkor is ideális férjjelölt lenne, ha nem az lenne, aki. A pozíciója csak hab a tortán. A korkülönbség miatt pedig nem kell aggódni, bárki bármit is mond, az a köztünk lévő harminc év vállalható.
Anyu szerint minden harmadik nőnek latens apakomplexusa van, erről is lehet olvasni magazinokban, és ha ez gyakori, akkor természetes is. Ráadásul, ha jobban belegondolunk, hogy mi kell egy nőnek, a válasz egyértelmű. Biztonság. És Kristóf ezt mind anyagi, mind érzelmi tekintetben megadhatja nekem, a többi meg nem számít. Előbb-utóbb a velem egykorú fiúk is tokát eresztenek majd, belefáradnak a
ó
Volt ő minden, néptáncos, katona, egyetemista, igazgató, aztán írni kezdett.
A Közgázon diplomázott, ráhúzott még két évet, adtak neki egy doktori címet. Állítólag, felszámoló volt. Megnősült, aztán hogy, hogy nem, maga sem érti, lett három gyereke. Leányfalun vett egy romot, amit kicsinosított. Ott élnek. Mit lehet falun csinálni? - tette fel a kérdést magának. Szóval, megírta Leányfalu legendáriumát, az Apás szülést, az Éjjeli lepkéket, néhány drámát. Aztán, mire feleszmélt, már késő volt, beleragadt az írás mocsarába. Kicsit remete lett. Írja a történeteit. Minden nap. Egyiket a másik után.