Bővebb ismertető
ELŐHANG
- Anyu, mondd meg, hogy mit álmodjak!
- Azt nem lehet megmondani előre, kisfiam. Álmodj szépeket.
- Akkor mondd meg azt, hogy te mit fogsz álmodni!
- Most még azt sem tudhatom.
- De azért reggel meséld majd el, hogy mit álmodtam!
Autista vagy „csak" Asperger-szindrómás, tehát az au-tizmus enyhe formáját mutató gyerekekről, felnőttekről manapság egyre többet lehet olvasni, ami jó, de engem valahogy mégis bosszantanak ezek az írások. Legyenek bár kitalált történetek vagy éppen riportok, esetleg az érintettek beszámolói, egyvalami közös bennük: a főhős mindig rendelkezik egy vagy több különleges képességgel, de minimum 130 az IQ-ja, ami mintegy ellensúlyozza a szimpla másság, az egyszerű furaság, a sorból való indokolatlan kilógás negatív bélyegét. Pedig hány olyan auti vagy aspi él, aki nem ilyen! Sőt, a nagyon nagy többségük egyáltalán nem ilyen, rácáfolva arra a hétköznapi tévhitre, hogy minden autista zseni valamiben. Sok jóindulatú újdonsült ismerős, amikor megtudja, hogy Zsombi aspergeres, rögtön azt kérdezi: „Na és mit tud?" Az ég szerelmére, semmi különöset!