Anyaföld [antikvár]

Részlet a könyvből: A béresházak között szinte forrott a tavaszi napsütés. A moha virágba borult a nádtetőkön s néha megcsöppent az eresz a tél távozó levétől. Ökrök szántották az őszikeverést és a délibáb póznákká varázsolta az ökrök lábát. Varjak kavargóztak a szántás felől, leszálltak a béresudvarra és kőkemény szemükkel felnézegettek a háztetőkre. Majd felkerekedtek, tova rebbentek, megkerülték a szántogatókat és leszálltak a szántás túlsó szélén. Az intéző kocsija jött lefelé a dülőn. Néha megkottyant a sárban a kerék, aztán újra vidám robogásba fordult, fénylő száguldással szelték a küllők a tavaszt, az utat, a fényt. Az intéző kocsija jött lefelé a dülőn. Néha megkottyant a sárban a kerék, aztán újra vidám robogásba fordult, fénylő száguldással szelték a küllők a tavaszt, az utat, a fényt.