Apa és fia [antikvár]

Részlet a kötetből: Apa és fia. Ahogy az ember az ugi réven átkel a Tiszán, napi járóföldekre fölfelé és lefelé nem lát jóformán egyebet, csak búzát, búzát és búzát. Nehéz, nagy kalászokban acélos, kemény búzát. Persze csak érés idején. Mert egyébkor nagy feketeséget is láthat az ember, mértföldekre felszántott fekete termőföldet, vagy pedig nagy, vakító fehérséget, amikor a hóesésnek érkezett el az ideje. S akár az első napon, akár az ötödiken bolyongom a végenélküli síkságot, csak egy feleletet kapok az ilyetén kérdésre: - Vajjon kiéi ezek a hatalmas búzatáblák? - Bizony azok a nagyságos Moldova Gergely úréi. Minden a nagyságos Moldova Gergely úré erretájt. Az öregé. - Nagyon öreg? - Egy cseppet se. Talán az úrnál is fiatalabb. Úgy az ötven tájékán járhat.