Aranyos Erzsike I-II. [antikvár]

Részlet a műből: "Egész napon át hullott volt a hó, még pedig olyan állhatatos kényelemmel, hogy az ablakpárkányok és háztetők vastag, mocsoktalan fehér párnák alá rejtőztek. Az est korán köszöntött be, s vele együtt a bősz zivatar, amely oly alattomosan csapott a lefelé támolygó hópelyhek közé, mint valami ragadozó állat a békés galambok közé. De legyen bár az időjárás olyan, hogy a kedélyes kisvárosi polgár még a kutyáját se szívesen kergetné ki a négy fal közül, a nagy fővárosban, b.-ben esti hat és hét óra között az utcai közlekedés tekintetében nem tapasztalható valami szembeszökő különbség. Gázlángok pótolják a kibukkanni nem akaródzó égitestek fényét; a fogatok oly vad sietséggel robognak át az utcasarkokon, hogy a gyalogosok csak a házak felé tett merész szökéssel óvhatják meg életüket és tagjaik épségét; ezért aztán nyomatékos káromkodások követik a prémes kocsist és az elegáns hintót, amelynek jól bezárt ablaktáblái mögött elragadó szépségü hölgyek ügygyel-bajjal dugják ki virággal diszített fejecskéjüket a terjedelmes gaze-ruha rengeteg nagy hullámai mögül és sejtelmük sincs arról, hogy e pillanatban égő kénköves esőt kívánnak illatos fürtjeikre."