Árnyképek [antikvár]

Részlet: Vándoroljatok ki... Ha a szív mitsem érez, midőn e szóra gondol, - ha a hazát csak akkor kell szeretni, midőn ezt tenni élv és dicsőség és akkor nem, midőn a honszeretet neve keserv, - ha a távozni készülő nem hall lelkében semmi hangot, mely azt susogja: maradj, maradj! ha számot vetve magatokkal, meggyőződtetek felőle, hogy itthon nem tudtok semmit többé használni, ha a legszentebb remények utolsó csilláma is kihamvadt a kebletekben, - ha nem szerettek senkit és semmit többé, a ki utánatok itt marad, - akkor... vándoroljatok ki.