Ashenden [antikvár]

Részlet a könyvből:Már szeptember eleje volt, amikor Ashenden, egy író, akit a háború kitörése külföldön ért, vissza tudott jutni Angliába. Röviddel érkezése után társaságban volt, ahol bemutatták egy középkorú ezredesnek, akinek nevét hirtelenében nem értette meg. Egy kicsit elbeszélgettek egymással. Amikor távozni készült, a katonatiszt odament hozzá és megkérdezte: - Nem volna kedve meglátogatni engem? Szeretnék valamiről beszélni önnel. - Nagyon szívesen - mondta Ashenden, - amikor tetszik. - Például holnap tizenegykor? - Nagyon jó lesz. - Felirom a címemet. Van egy névjegye? Ashenden elővett egy kártyát, melyre az ezredes ceruzával odavetett egy utcanevet és egy házszámot. Másnap délelőtt, amikor Ashenden a megbeszélésre ment, egy meglehetősen közönséges külsejű, vöröstéglás házakból álló utcában találta magát, Londonnak abban a részében, mely valamikor divatos volt, de akkoriban már nagyon csökkent az értéke a jó címekre vadászó lakáskeresők között.