Aszály [antikvár]

A közelmúlt történelmi kérdéseinek boncolgatásában irodalmunk oroszlánrészt vállalt magára. Az egyén által megélt történelem ábrázolása sok esetben olyan történelmi sorsfordulók, események megelevenítésére is alkalmat ad, amelyekkel a történelemtudományak csak közvetetten van alkalma foglalkozni. Duba Gyula regénye szintén egy ilyen eseménysort, történelmi reflexiót kíván a művészet eszközeivel megidézni. Gál (illetve Kisgál) sorsán, élményein, gondolkozásmódján keresztül a második világháború előtti, alatti és utáni lassan, de annál biztosabban bomló hagyományos paraszti világba nyerünk betekintést, az önazonosság-vesztés azon folyamatába, melyben a Gál Boldizsár alakjában mintegy megszemélyesített "árulásnak" máig ható lelkiismereti és tudati következményei vannak. Ezek feloldására, az emberi tartás és kiállás mindenkori lehetőségének a felmutatására vállalkozik a regény, tudatosítva, hogy a Gál Boldizsár-i helyzetek nemcsak az évszázadok során, nem is csupán a közelmúltban, hanem a mindennapjainkban is megismétlődhetnek.