Az alku [antikvár]

És most, amikor öltönyös, teniszezős, síelni járó fiatal urak járkálnak körülöttem harsányan a bankok, a biztosítók légkondicionált székházaiban, és amikor olyan "celebekkel" találkozom, akiknek extravagáns viselkedését a kereskedelmi televíziók írják elő, addig az "én időmben" megjelenő, égő szemű, egyik asszonytól a másikig tántorgó, a szerkesztőségekben szédelgő fantaszták ma már olyannak tűnnek, mint nekünk tűntek akkor Krúdy vagy Heltai - a női szépségen merengő és a férfiúi lovagiasságra adó - álmodozói, álomlovagjai. Hol keressem az "álmodozások korát", hol keressek valami középutat, netalán igazságot? Az újra megjelenő arisztokrata, igazsága tudatában mondja, hogy amit "a diktatúra idején" elvettek tőle, az már részben visszakerült a családhoz. És mi lesz a paraszttal, akinek semmije sem volt, és akkor, "a diktatúra idején" valamit kapott ?! Világos a feszítő ellentmondás. Ha megbolygatjuk világunkat, azt látjuk, hogy valaki örökké elégedett lesz, valaki viszont gyűjti magában az elégedetlenséget. És akkor hol keressük a nép, a haza, a közösség egyazon érdekét, vagy legalábbis azt, hogy valamiféle érdek mindenkié legyen. (részlet a könyvből) Sánta György termékeny író. 2009 óta ez a mostani kötet már a negyedik könyve, amit én jelentetek meg. Öröm és felelősség egy kiadó számára, hogy részese lehet egy életmű kiteljesítésének, különösen akkor, ha a szerző emberileg is közel áll hozzá. Sok hosszú beszélgetésben ismerhettem meg Gyuri "homo politicus"-i jellemét, gondolkodásmódját. Töprengő, mély érzésű és elkötelezett alkotó ő, aki az eltelt közel tíz év eseményein, politikai katarzisain szűri át biztosítási munkájának hétköznapjait. Véleményt alkot, vitatkozik, és naplószerű formában osztja meg olvasóival benyomásait mindennapjaink eseményeiről. Kor - és kórtörténetet kapunk e könyvtől, egy nagyon őszinte szerzőtől, aki nem szégyelli kimondani mindazt, ami lelkében kavarog, és reméli, hogy kis hazánkban is élhetnek békében egymás mellett, eltérő világnézetű emberek. A kiadó