Az álmok élnek [antikvár]

Részlet a könyvből:"A családomban mindenkinek megvolt a maga bolondériája. A szabadidejében mindenki azt csinálhatta, amiben kedvét lelte, én például gyerek- és ifjúkoromban nagyon szerettem írogatni. Persze csak a magam szórakoztatására. Megírtam valamit, elolvastam, és máris eldobtam. Később, a Gertlerájban (hivatalos nevén a Szakszervezeti Filmiskolában), majd a főiskolán remek tanároktól tanultam dramaturgiát, irodalomtörténetet, forgatókönyvírást: Bálint Lajostól, Staud Gézától, dr. Galamb Sándortól, Szinetár Györgytől. Amikor a filmiskola megszűnt, és felvételi vizsgát kellett tenni a Főiskolára - ami több szempontból volt bonyolult feladat -, első lépcsőként egy tanulmányt kellett beadni egy ismert drámai műről. Én Csehov Három nővérét választottam, mert Marton Endre, aki tanárom volt a filmiskolán, akkoriban rendezte a darabot, és szinte minden próbán alkalmam volt jelen lenni. Úgy tűnt, a felvételi bizottság megfelelőnek találta a dolgozatomat, mert ezen a vizsgán túljutottam. Nekiláthattam a következőnek. Szerencsésen átestem valamennyi vizsgán, felvettek. A következő nagy próbatétel" az utolsó rostavizsgára írt irodalmi forgatókönyv volt: 1948. március 14. délutánjáról, a Pilvax kávéházban történtekről kellett szólnia. Iszonyú nehéz volt számomra! Azt, hogy mi történt 15- én, természetesen tudtam, de az előző délutánról fogalmam sem volt... Ezért azt gondoltam, a történet két szálon fog futni. Az egyik szál egy általam elképzelt történet a Pilvax kávéházban, a másik szál Bécsben játszódik. Átengedtek a vizsgán.