Az angyal lába [antikvár]

Több lap foltos. A védőborító kopott, foltos, felső részén szakadozott.
„Az ​utazási vágy a nyugtalanság és az álhatatlanság tünete, de hiszen ezek a legemberibb tulajdonságok” – idézi Boldizsár Iván magyarázatul Montaigne-t, hogy okát adja, miért utazik annyit. Ez a nagyon emberi nyugtalanság csábítja új meg új fölfedező utakra vagy a magának már fölfedezett tájak újra bejárására – nem őserdőbe, sivatagba vagy jégmezőre, hanem legalább annyi izgalmat és meglepetést ígérő szellemi tájakra, a világ szellemi térképének fehér foltjaira vagy már jól megművelt, civilizált vidékeire. Végigvezet bennünket Dél-Amerika nagyvárosain, elkalauzol Karthágó romjaihoz, Spanyolország csodálatos épületeibe és páratlanul gazdag képtáraiba, meginvitál Párizs és London bátran kísérletező színházaiba, Olaszország és Dánia, Franciaország és a Szovjetunió, Belgium és Ausztria sok szépséget és izgalmat kínáló városaiba, színházaiba és múzeumaiba. Boldizsár Ivánnak ezt a színes-izgalmas könyvét két fő törekvés jellemzi, az egyik, hogy hírt adjon a nagyvilág vezérlő eszméiről, a másik, hogy képet adjon a változó magyar társadalom gondjairól és gondolatairól, illetve hogy e gondok és gondolatok helyét megkeresse a világ szellemi térképén. Így is mondhatjuk: Boldizsár Ivánnak ez a gyűjteménye egy évtized eszmeáramlatainak és útkeresésének naplója. Gondolatébresztő és érdekfeszítő könyv, melynek értékét szellemesen fordulatos stílusa, közvetlen és könnyed hangvétele is növeli.