Az arany csönd [antikvár]

Részlet: Knight Róbert a legellentétesebb lelkiállapotban volt, amikor megkapta régi iskolapajtásának, Caird Nevillnek a levelét, amelyben ez meghívta őt, hogy töltsön vele hosszabb időt Algirban levő palotájában. Máskor talán közönyösen hagyta volna ez a meghívás, bármennyire is megkedvelte az Oxfordban együtt töltött diákévek alatt a vékony, fiúsalakú, derüsmosolyú, álmodozó tekintetű, kékesszemű Cairdot, aki mindig úgy tudott nézni, mintha mások előtt láthatatlan csodadolgokat figyelne és akit ezért a diákcimboraság "Wings"-nek (szárnyak) keresztelt el, mint ahogy őt, Róbertet hosszú lábai és kitartó futása miatt a "Legs" (lábak) diáknév illette meg. Most azonban az a kellemetlen nyilvánosság, melybe belekerült, arra ösztönözte, hogy lehetőleg távol kerüljön egy időre Londontól, míg a feledés nem borul különös szerelmi történetére. Igazán nem tehetett arról, hogy menyasszonya, a csodaszép Lorenzi Margot, akinek ereiben olasz primadonnavér csergedezett, annyira melodramatikus volt, és annyira szerette a nagy nyilvánosságot, hogy a legnagyobb dobszólóval kürtölte világgá eljegyzésük körülményeit. Igaz, hogy ezek igen regényesek voltak, de éppen ezért közzétételük nagyon is kellemetlen volt Knight Róbert számára, hiszen újból fellebbentették a feledés fátyolát a kínos családi viszálykodásról, amelybe bátyja, lord Northmorland és apjának emléke volt belekeverve. Ezért nem vette nagyon zokon, hogy menyasszonya az esküvő előtt még visszatért rövid időre Kanadába, ahonnan kalandor és időközben öngyilkossá lett atyjával együtt Angliába jött, hogy egyes ügyeket még lebonyolítson.