Az aranykeresők [antikvár]

Részlet: 1897. márciusát irták. Erős északi szél finom hó- és jégszilánkokat söpört végig Newyork utcáin. A férfiak feltürték felöltőjük gallérját, a nők beburkolództak kabátjukba és prémjeikbe s mindenki még a szokottnál is gyorsabban iparkodott a széles gyalogjáró mentén, hogy lehetőleg hamar meneküljön a metsző hideg elől. Természetesen a gazdagok ilyen fergetegben nem hagyták el lakályos otthonaikat, vagy jól zárt, melegen párnázott hintó állott rendelkezésükre, ha látogatásokat tettek, vagy szinházba mentek. De ott voltak az irodákból az irnokok ezrei, az üzletek mindenféle alkalmazottai, a felügyelők, a csomagolók, csomaghordók, kifutók az áruraktárakból és számtalan más munkás, kik most este, amint az utcák során kigyulladt a villanyos fény, kénytelenek voltak gyalog felkeresni lakásaikat. És bizony nem volt mindegyiknek elég meleg ruhája, mely sokáig megvédte volna a jeges szél ellen.