Bővebb ismertető
Részlet a műből:
"A házmester-kisasszony a tükör előtt ült és toilettjét végezte. Az ablakon, mely a kapu alá nyílt, vajmi kevés világosság szűrödött a szobába, de a kisasszony a homályban is elég jól boldogult.
Hirtelen beszélgetést hallott. Megismerte a Korniss Géza hangját.
- Házmesterné, nincs egy kis fekete tintája?
- Fekete? Azt hiszem, a mienk lila.
- De nekem fekete tinta kellene.
A házmester-kisasszony hamarosan begombolta a bluzát és átment a mások szobába. Korniss Géza elvörösödött, mikor meglátta. Ahogy a nyitott ajtóban állott, az első pillanatban hátralépett, mintha menekülni akarna. De az ajkán már kiszökött a dadogó beszéd:
- Azt hitte, már elment az akadémiára.
A leány minden zavar nélkül ment hozzá közelebb.
- Csak tízkor van órám. Mért nem jön be egy kicsit?"