Az első lépés veszélyei/A könnyelműek/Visszhangok [antikvár]

Részlet "Az első lépés veszélyei" c. műből: Hallották-e önök csendes éjeken, mikor a jámbor szellőcskék, kibontakozva zöld levélbölcsőjükből átsohajtanak az Eolhárfa gyöngéd hurjaira? mikor ez rend, szabály nélkül s még is oly bensőn, oly lágyan felzeng titkos sajátos dallamban? És miként a csöpp, mely szikláról sziklára hull, miként az üvegharang, ha megcsendül, suhannak el a hangok; egyiket sem ragadhatjuk meg. Ugy tetszik, mintha futtában egy-egy gondolatot vinne magával. Minden fut előttünk s még is, mikor a hurok megrezzennek azt hinnők, hogy az első szűz szerelem sóhajait emelik szárnyaikon. Mintha e szabálytalan danák, e sajátos hanglejtések, a kebel hullámaiból haboznának fel, s lelkünket földöntuli virányokra szállitnák. Ilyen a női kedély - örökös, végtelen rejtélyek tárháza. Nem találsz két egyenlőt, nem egyet, kiben talányokra nem akadnál, s hol olykor csak látszató de még is döbbentő ellentétekre ne bukkannál.