Az elszalasztott lehetőségek városa [antikvár]

1. A VárosA csillagok alatt lustán elterpeszkedő Város évezredek óta menhelye volt a szerencsét kereső vándoroknak, akik lelkükben egy új élet reményével lépték át az éjjel-nappal nyitva álló kapukat.Legtöbbjük messzi tájról zarándokolt ide, hogy soha meg nem történtté tegye múltjának egy fejezetét, és hogy itt - merőben új körülmények között - újrakezdhesse életét.E mesebeli Város hideg közönnyel pazarolta áldását, mindenkivel jót tett, mindenkit befogadott: jókat és rosszakat vegyesen, kalandorokat és szenteket, büntetésük elől menekülő gonosztevőket éppúgy, mint vezeklő szerzeteseket.Itt - az ódon falak tövében - eltűntek a megbánt cselekedetek, a fájdalmas tévedések, szappanbuborékként pukkantak szét a gonoszkodó szavak, melyeket valamikor, valahol semmiképpen sem lett volna szabad kimondani, kijavítódtak a téves döntések, és helyükben visszatért a múlt, magával hozva az elszalasztott lehetőségek termékeny sokaságát.Uj - soha nem álmodott távlatok nyíltak meg az ide látogatók előtt: a jók elnyerték méltó jutalmukat, a rosszak bűnhődtek, a csúf szép lett, a butaság erénnyé változott, az egykor elérhetetlennek tűnő vágyak beteljesültek, és még a legvadabb álmok is valóra váltak reggelre.Egy esős, télvégi hajnalon érkeztem a Városba, ahol sok száz sorstársamhoz hasonlóan én is egy új életet akartam kezdeni, miután az előző végleg csődbe ment.Tönkrement kapcsolatom elől futottam világgá, hátrahagyva mindent - és mindenkit.Azelőtt évekig éldegéltem boldogan és sorsommal elégedetten