Az ember, aki madár lett [antikvár]

A régebbről jól ismert novellák füzérét a legutóbbi évek termésével kiegészítve, Goda Gábor összegyűjtött, rövidebb novelláit találja az olvasó ebben a kötetben. Goda Gábor a nagy alakteremtők közé tartozik. Figuráit, jellegzetesen "godás" világukat nem felejtjük el, ha egyszer találkozunk velük. Szatíráiban nemcsak a kispolgár válik nevetségessé, hanem az a társadalom is, amely embertelen normáival, ostoba kötöttségeivel emberi méltóságától fosztja meg az embert. Gúnyolódása célba talált a harmincas-negyvenes években éppúgy, mint az ötvenes években, mikor a szolgalelkűséget, a tudatlanságot frázisokkal pótló cinizmust támadta, de napjainkban is megteremnek a tollára való figurák és helyzetek. Nem csupán a maró szatíra nyelvén ért, hanem vállalja az öniróniát is, felidézve azt a kalandot, mikor a főváros kultúrtanácsnokaként az Állatkertben a Nagygoda nevű, kalitkába zárt madárral találkozott. Goda Gábor nemcsak kitűnő novellista és regényíró, de remek mesélő is. "Nagy öröm mesélni - vallja -, és akinek nem okoz örömet, lehet bölcs ember, tanáros lélek, de igazi művész soha."