Az én embereim [antikvár]

Kedves barátom!Engedje meg nekem, hogy fölkérése nélkül köszönjem meg önnek, ebben az alakban, azt az élvezetet, melyet sok hónapi közös fogságunk alatt, azoknak a remek arabeszkeknek felolvasásával szerzett nekem, melyeket most e czím alatt foglal össze: "Az én embereim."Már azok a megfigyelések is, melyeket mindazokban az egyszerű emberekben, akikkel itteni sétáink alatt érintkezni alkalmunk nyílt, s akik bár a foglyokat őrzik, talán azoknál is nagyobb rabok, (mert mig a foglyok sohasem félhetnek attól, hogy elküldhetik őket, ezeknek a szegény őröknek, kiknek családostul együtt 300 forintból kell megélniök, s akiknek minden két hónapban csak egyszer van szabad napjuk, még ettől is félniök kell;) tehát már azok a megfigyelések is, melyekkel ezekben az egyszerű emberekben oly sokszor leste el ön nemcsak a jellemző egyéni, hanem az örök emberi vonásokat, melyek a szegény fegyőrben épp oly lélektani törvények alatt állanak, mint a felfuvalkodott milliomosban, vagy a gőgtől szivtelenné vált arisztokratákban, sokszor deritették fel s üzték el a fogság boruját.