Az éneklő kutya [antikvár]

JACK LONDON 1856—1916 A regény, főleg a huszadik századi regény, csaknem mindig önéletrajz is egy kicsit. Legtöbb író a maga vagy környezete életét írja-lopja bele alakjaiba : néha csak epizódokban, gondolatokban, néha átformálva, de mégis fehsmerhetően — egész életsorsokban. A magyar irodalomban Móricz drámai regényei adják a legforróbb önéletrajzot. Ő maga viaskodik Bethlen Gábor, Nyilas Misi alakjában, az apja — kemény peckes kis ember — jelenik meg Rózsa Sándorban s a legtöbb regényében ott az író, a család élete, általánosítva és nagyranövesztve. Hidegebbfejű, szemérmesebb írónál nehezebb megtalálni az önéletrajzot. Jack London azonban époly szenvedélyes, forrongó volt, mint Móricz b kalandos életéből sok-sok témát, élményt: novellát és regényt tudott kiszakítani. Alig van író, aki annyira az életével magyarázná műveit mint ö. S ez az élet önmagában is izgalmas, lélekzetelállító olvasmány. Jack London neve voltaképpen John Chaney. A London nevet anyja második férjéről kapta, aki nyolchónapos korától nevelte, keresztnevét pedig maga változtatta meg a kemény, kurtán csattanó Jack-re. Nevelőapja aLféle vándorló munkás, farmer volt, aki egyik foglalkozásból a másikba vágott, néha szépen keresett, de egyre jobban nyomta az öregség, a balszerencse és a család nyomorba jutott. »Szegény voltam. Szegényesen éltem. Néha éheztem. Nem voltak játékaim, játékszereim, mint más gyerekeknek« — emlékszik vissza gyerekkorára a felnőtt Jack London. Kilencéves korára a család már keresni kergeti, hajnali háromkor kel és még iskola előtt kihordja az újságot. Ami időt a tanulás és a munka hagy, az a könyvé. Elolvas mindent, amihez hozzájut s a betű szerelme soha többé, legvadabb tengerészútjain sem hagyja el hosszú időre. Közben az iskola egyik legjobb tanulója 3 ő mondaná el a záróvizsga ünnepi beszédét, de olyan rongyos a ruhája, hogy szégyel elmenni. Iskola után egy konzervgyárba megy dolgozni, fillérekért. Az akaraterő, a versengés szelleme most is, később is hatalmas teljesítményekre sarkalja. Rettenetes, ameimyi munkát vállal, nagy fizikai erejével bírja is, de az egész élete : alvás és munka. A betű lelke elszáll belőle egy időre, mint majd még kétszer, két embertelen munkában : a mosodában, amelyet oly mesterien ír le 1* 2 3