Az erkölcstelen [antikvár]

Részlet: Bent, a homályban, lassan tizet ütött az óra. Csakhamar az előszoba órája is ütni kezdett, határozottabban és gyorsabban. Enrico egy darabig a félig nyitott kék ajtószárny közt hallgatódzott, aztán nagy óvatosan bement a sűrű zöldes félhomályba burkolt hálóterembe. Meglehetős rossz levegő volt ott, bár ibolya, kölni viz és dohány elegy illata uralkodott; az a sajátságos, szinte azt mondom: organikus szag érzett, mely megvan minden szobában, ahol sokáig aludt valaki; és valóban könnyű, de egy kissé szabálytalan lélekzés hirdette, hogy még most is édesdeden alszik ott valaki, a reggeli álom ölében.