Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:
"Az inas táviratot hozott, átadta a grófnak s megállt az ajtóban. Mozdulatlan mereven, mint egy bádoglovag.
Esztereghy Géza megnézte a címzést, prittyelt s ledobta. Aztán lomhán fölállt a pamlagról, fölemelte megint a táviratot s mintha bosszút állna valakin, az íróasztalra dobta a levelek tetejére. Nevetett, ahogy a fölbontatlan levelek halmára tekintett. Akkor vette észre, hogy az inas egyre várakozik.
- Mit akarsz?
- Parancsára várok, méltóságos gróf úr!
Esztereghy fölemelte két tenyerét, szamárfüleket legyezett. Az inas kiosont."