Az ezredes [antikvár]

- Mit csinálunk mi itt? - kérdezte a tiszt olyan hangon, mintha csak most ébredt volna fel hosszú álmából. De Stankiewicz nem felelt, elmerült az emlékeiben. Csak kis idő múltán pillantott szórakozottan a fiatal tisztre: - Elnézést, mit kérdezett? - Mit csinálunk itt, ezredes? Itt a sztyeppén? - Harcolunk. - Igen? És miért? A kozák a lovak közé suhantott az ostorral, azok ügetésbe csaptak, a kocsis megigazította a sapkáját, és hangosan énekelni kezdett, elnyújtva, majd hirtelen félbeszakítva a dallamot. - Kiss! - kiáltott oda Stankiewicz. - Szvolocs. A kozák elhallgatott, de nem azonnal, csak mintha a dal elakadt volna a torkában, anélkül, hogy akarta volna. - Hagyja békén, nem zavar - mondta a fiú, s figyelmesen méregette Stankiewiczet, majd megszólalt. - De hisz ön lengyel."