Az ígéret földjén [antikvár]

Miért vállalkoztam e könyv megírására?Számtalan okból.A magyar fejekben Amerikáról szélsőséges, idealizált és gyakran teljesen hamis tévképek élnek. Sokan hollywoodi filmekből szűrik le véleményüket az országról, mások bulvárlapok, magazinok cikkeiből, rokonoktól, barátoktól, a szerencsésebbek saját utazásaikból merítik az információkat, és ennek alapján alakítják ki véleményüket. A filmek és az újságok által bemutatott világ igazán nem nevezhető köznapinak, és a fenti médiumok gyakran a valóság talajáról is erősen elrugaszkodnak. A mindennapok életét, életérzését, lehetőségeit, kudarcait, örömeit és bánatait kevés hazai magyarnak van alkalma jobban ismerni.Ezek egyikeként úgy érzem, tartozom azzal, hogy beszámoljak mindarról, amit láttam, noha nem dédelgetek írói ambíciókat. Tartozom azoknak, akik álmainak netovábbja az Egyesült Államok, minden jó és rossz, ami ott történik; azoknak, akik a gonosz birodalmának tartják az országot, történjen ott bármi jó vagy rossz, de elsősorban azoknak, akik egyszerűen csak kíváncsiak, mennyi igaz a legendákból, mítoszokból és a rémhírekből.Tartozom azért, mert munkám jellegénél fogva sokkal többet láthattam belőle, mint más halandó: öt év alatt nyolc különböző államban laktam hosszabb-rövidebb ideig, tizenegy különböző munkahelyen dolgoztam, megszámlálhatatlanul sok nemzeti parkban jártam, és ha tehettem, lelkesen jártam az országot New England-től Hawaii-ig. Amerikaiak százait ismerem a legkülönfélébb foglalkozási ágakból, korosztályból, etnikumból, vallásból és életutakból. Térkép nélkül járom Boston, New York, Miami, Denver, San Francisco, Los Angeles és San Diego utcáit. Mindez olyan mennyiségű élményanyagot halmozott fel, melyet bűn lenne veszni hagyni: amivel engem gazdagított Amerika, nem csak az enyém, az mindannyiunknak szólt, tanulságul, okulásul, néha intő például szolgálva.Noha fejezetekre tagolt könyvemben csupán egyetlen fejezet foglalkozik a magyarság kérdésével, nem titkolom, ez a legfontosabb viszonyítási pont, ha az ember külföldön jár illetve arról mesél idehaza. Amiről beszámolok, csak magyar szemmel látható ilyennek, és csak magyar olvasók számára érthető, így mindezt soha nem fogom visszafordítani angolra, hiába kérnek rá kinti barátaim. "Minden látványnak csak egy kultúrán keresztül van értelme" - mondja Saint-Exupéry, és az amerikai kultúra, ha beszélhetünk ilyenről, eléggé más alapokról indult, mint a miénk, és egészen máshová jutott el. Mégis, nagyon sok mindent tanulhatnánk tőlük, s ezekre igyekszem is a továbbiakban felhívni a figyelmet. Igaz, ők is sokat tanulhatnának tőlünk, de aligha fognak. Erről is mesélek majd.Minden tőlem telhetőt elkövettem, hogy ne írjak hazai - különösen belpolitikai -vonatkozású témákról, mert a gyűlölet és az irigység nem kenyerem, nem is leszEVEZETÉS