Az Isztambuli Hadiút [antikvár]

Részlet a könyvből: "- Közhírré tétetik! Őfelsége Habsburg Rudolfus császárunk parancsára, nagyságos Thurzó György országnádor szavával! Az országunkban dúló, fosztogató, gyilkoló elvetemült gazok ellen, akik magukat szabad hajdúknak nevezik. Bárki a magyari nemzethez tartozó személy, akinek van fegyvere, hozzá bátorsága, és a haza ügyét szívén viselni nem rest, a fent nevezett latrokat a mai naptól fogva büntetlenül elpusztíthatja, házukat felégetheti, jószágukat magának megtarthatja, asszonyi állataikat és pulyáikat agyoncsaphatja! A magyari nemzethez nem tartozó jobbágyok házuk, jószáguk hajdúktól való megvédése okán semmilyen eszköztől vissza ne riadjanak, a hajdúkkal ne paktáljanak! Az az ember, aki bármi módon a szabad hajdúkkal szóba elegyedik, azokat élelemmel segíti, nékik menedéket nyújt, őket átkozott gazságukban bármi módon segíti, karóba húzattatik! Mindezen törvények a hosszú háborúság utáni béke megerősítése miatt szükségeltetnek, a Rudolfus császár és a néhai Bocskai István között köttetett megállapodások szerint. Költ anno domini ezerhatszázhét, böjtmás hava tizenötödikén, életbe lép a kihirdetés helyén azonnal! Nem volt valami nagy csődület a szerencsi piactéren. Bár a két napig zuhogó eső már elállt, a felázott utak, úgy látszik, visszatartották a kereskedőket a vásártól, na meg az utazás sem volt valami biztonságos. És kinek is lett volna eladható portékája széles környéken az éhkopp évszakában, tavasszal, a tizenhárom évig tartó háborúságtól tönkrement országrészben?"