Az oroszlán jegyében I-II. kötet [antikvár]

Kiadói borítója sérült.
A ​kortársak „fényes csalatásba merülve” bámulták Napóleont, aki felkavarta az önkényuralomba dermedt birodalmak nyugalmát, csatáival átrajzolta Európa térképét, merész reményeket és mérhetetlen szenvedéseket támasztott. A világtörténelem nagyjai közül senki nem foglalkoztatta többet a tudósok és művészek fantáziáját, Kovai Lőrinc hatalmas körképet fest a korszakról, amelynek Napóleon csak központi hőse, de nem irányítója. Mert a regényben a császár életének eseményeinél, a politikai döntéseknél, csatáknál és vad szerelmeknél fontosabb a tömegek és a láthatatlan történelmi erők világformáló gyürkőzése. Kovai regényének főszálán a „nagy történelem” és ezen belül Napóleon és I. Sándor cár élete bontakozik ki. A „világmonarchiára” törő Napóleon mellett megismerjük a zseniális hadvezért, a Joséphine és Walewska grófnő közt tomboló szerelmes férfit, a vereségek után a száműzetésben megöregedett és elpusztult embert. I. Sándor alakján keresztül a cári Oroszországot mutatja be az író. Az apja erőszakos halála miatt vallási mániába eső uralkodót látjuk a regény lapjain, aki tulajdon halálhírét költi, hogy elvonulhasson Szibériába vezekelni. Az Oroszlán jegyében önmagában is kerek mű, iker-regénye és folytatása Kovai Lőrinc nemrégiben megjelent nagy történelmi tablójának a Hódítók-nak.