Az őstehetség [antikvár]

Az őstehetség sorsának megírásával a magyar élet egyik legidőszerűbb problémáját ragadta meg Laczkó Géza, robosztus erejű történelmi tablót és a lélek finom rezdüléseit ábrázoló modern regények mestere. Az őstehetség a feltörekvő népi erők lendületének köszönheti létezését: benne fejeződik ki az a sajátos látás, melyet a magyar mélyrétegek megőriztek és amelynek kellő pallérozása és európai szintre emelése új művészetet hivatott teremteni. Laczkó hősét helyszíni felvételre leutazott filmesek fedezik fel, s mivel ugyis kifelé áll már falujából a szekere rudja, elfogadja az egyik jelenlevő lapszerkesztő meghívását: leszerződik rajzolónak egy nagy fővárosi napilaphoz. Ettől kezdve drámai sodrása van az eseményeknek, feltárul előtte Pest élete, nappalának sötét árnyékaival és éjszakájának villogó parkettjével, reflektoros fényével. A regény nagyvonalú szatírává bontakozik ki