Az Úr gondot visel [antikvár]

Részlet: MEFIBÓSET. (Bibliai elbeszélés) A VÁRAKOZÁS. Vérpirosan bukkant fel a nap Moáb hegyei mögül. Rongyos, sötét felhők csipkézték tányérát. Hűs szél suhant át Gibea fái közt. A több hónapos tikkasztó hőséget nagy vihar készült elűzni. A megrepedezett föld, a fonnyadt, megperzselt növényzet néma tanúi a borzasztó szárazságnak. A királyi város népe, a benjaminita vének, asszonyok, gyermekek még nyugágyaikon pihennek. Csak egy van ébren Saul házanépe közül, Miriam. Fehár, sáppadt arczát karjára támasztja, szemei a gyermeken nyugosznak, aki mellette alusik mozdulatlanul. Csak épen pihenő keble emelkedik és sülyed szabályosan, amint lélekzik.