Az utolsó bohém [antikvár]

Részlet a könyvből: Azokban a legendás időkben, amikor a magyar író életéhez még hozzátartozott egy kis párizsi nyomorgás, Mák István alanyi költő is elvégezte ezt a koplalási tanfolyamot. Mint annyi nagynevű elődje, ő is kószált vagy félesztendeig a fényes Párizs sötét utcáin, ő is csillogó szemmel bámult a vakító kirakatokra és a szédítő nőkre és eközben ő sem alkotott semmi örökbecsüt, ami közelebb hozta volna a halhatatlansághoz. Párizsi leveleket írt, darabját tizenöt koronáért a "Krajcáros Igazság" című ujságba, amely nem túlságosan volt elragadtatva ezektől a levelektől. Hát még ha tudta volna, hogy azok a levelek, amelyek szenzációs premierekről, elegáns képkiállításokról és izgalmas sporteseményekről számoltak be, egytől-egyig egy félreeső kis kávéház márványasztalán készültek anélkül, hogy írójuk ezekből a nevezetes dolgokból valamit is látott volna.