Baranyai utazás [antikvár]

Az itt következő igénytelen írások, mint a fölébük írt dátum is mutatja, hét évvel ezelőtt keletkeztek. Részben megjelentek, részben nem. Amelyek megjelentek, nem ugyanazokon a hasábokon láttak nyomdafestéket. Ennek legfőbb oka az volt, hogy a napilap, amelynek főszerkesztője annakidején "fegyverbe" hívta az irókat, s engem arra szólitott fel, hogy járjam be gyermekkorom tájait s mint az egykekérdés ismerője, írjam le megfigyeléseimet, már az első cikk megjelenése után közölte, hogy egy volt miniszterelnök "letiltotta" a cikkek megjelenését. Így megkezdett munkámat más helyen kellett folytatnom. Vannak itt olyan feljegyzések is, amelyeket csirájukban már 1927-ben megírtam s később újabb tapasztalataimmal kiegészítve összefoglaltam, más formába öntöttem. Ilyen az egyke és a nyugateurópai kapitalizmus kapcsolatáról szóló rész. Éppen ez tette a legdöntőbb hatást számos falukutatónk felfogására. Közöttük ketten voltak, akik nem feledkeztek meg arról, hogy reám becsületesen hivatkozzanak is. Így Illyés Gyula a Nyugat-ban lojálisan kiigazította Schöpflin Aladár irodalomtörténetében szereplő amaz állítását, hogy ő, - Illyés, - nyitotta ki a társadalom szemét a magyarság pusztulásának lesujtó mozzanataira. (Igaz, hogy a folyóirat elsikkad, az irodalomtörténet megmarad...) Hidvégi János dr. az Athenaeum kiadásában megjelent "Hulló magyarság" című kötetében pedig a bibliografiai részben hivatkozik reám. A többiek szabadon markoltak írásaimból s örvendeztek, hogy ők találták meg a lényeget.