Barátom a huszárfőhadnagy és egyéb történetek [antikvár]

Mindenképpen ünnepélyes dolog, mikor fiatal írónak egy-egy új kötete megy ki a világba, mint hogyha hódító hadjáratra szánt hajót bocsátanak a bizonytalan vizekre, - egy öreg matróz (aki most én vagyok) eloldozza a parton a kötelet, csöndes áldást mormog szürke bajsza alatt, mire megkezdi útját a hajó. Vagyis, - hagyjuk el a képletes beszédet, - (egyenes szóból ért a magyar ember) a Zsoldos László kötete megy világot próbálni. Az időpont bizony nem kedvező. A közönség sohasem volt olyan közönyben az irodalom iránt, mint most. Beteg ez az ország, betegnek kell lenni. Csak a beteg nem érdeklődik bizonyos dolgok iránt, melyekből az idegenek ítéletet formálnak róla. Neki már csak a mindennapi keménymagos leveskéje iránt van érzéke. Az ördög vigye a virágokat!