Barrington Diána I-III. [antikvár]

Részlet a kötetből:"India bensejében lassan, méltóságteljesen hömpölyög a Karrhan-folyó. Utja nem vezet se történelmi nevezetességű helyek, se szent városok mellett és partjain nem kacérkodnak a civilizáció hirdetői, a katonai helyőrségek csinos bungalowjai sem. Fenséges nyugalommal vonul át a megmérhetetlen fensikokon, európaiaktól sohasem látott dzsungeleken s a nap hevétől izzó területeken, amelyeket itt-ott pompás ligetek és hatalmas nádasok váltanak föl. S ime, a büszke Karrhan sem kerülhette el európai társai sorsát: a civilizáció rabigába hajtotta őt is. A legregényesebb pontján rut, fekete vasszörnyeteg hidalja át s mindennap alkonyat tájt hosszú vonat rohan rajta keresztül, őrült zakatolással rémületbe ejtve a békésen legelésző bizon-bivalyokat és antilopokat. Órákhosszat evezhetnénk a lomha nagy folyón anélkül, hogy valami figyelemreméltót találnánk környékén. Legföljebb egy-egy bennszülöttet láthatunk, amint a parton ülve horgász, vagy egy jégmadarat, amint prédára les a part szakadékában. De mégis akad itt-ott valami, ami megdobogtatja szivünket. A folyam partjának bársonyos homokjában hatalmas lábnyomok mutatják, hogy a dzsungelfejedelem ide jött a szomját oltani, miután jól lakott, egy szerencsétlen fiatal bivaly busával."