Búcsúlevél [antikvár]

A kikészített revolver hideg tüze nem old meg semmit. Főhősünknek sem, nekünk sem. A villanás a lét csődje. Az eszme csődje. A hazugság diadala. A hazugságé, mely bennem, bennetek, bennünk él. Színekben. Ideákban. Hitben. Ha elpusztítjuk magunkat, megöljük az Embert. Van-e olyan eszme, amely csak ily módon bizonyíthatja igazát? Igazát, melyben a kétségtelen kétséges. Kétséges pedig nincs. Repedező falak által ölelt világ ez, ami volt, egy kissé még mindig van, s talán soha nem múlik el örökre. Túl kell élnünk. Mindannyiunknak. Tisztán. Roppant gerinc nélkül. A főhős sorsa talán nehezebb. De a kiképzett revolver hideg tüze nem old meg semmit. Ugye, ezt már mondtam…