Benjamin bátyám [antikvár]

Részlet a könyvből: Igazán nem értem, miért ragaszkodik az ember annyira ehhez az élethez? Micsoda különös jót talál abban az együgyű egyformaságban, amint nap nap után, tavasz tél után következik? ... Mindig ugyanaz az ég, ugyanaz a nap, mindig ugyanaz a zöld mező, ugyanaz a sárga buzaföld. A lombok mindig egyformán susognak, egyformák a gazemberek és a becsapottak. No ha ezt az Úr Isten jobban meg nem tudta csinálni, akkor ugyancsak szomorú egy munkás, az opera gépmestere is többet ér nála. - Istenkáromlás! - mondod te. De hiszen éppen te vagy, aki káromlod az Istent. Mit akarsz? Isten valóságban hivatalnokok, még pedig magasrangú hivatalnok, bár a hivatalát éppen nem lehet sinecurának nevezni, de azért nem félek, hogy ő a dicsőségén okozott kár miatt kártérítési pört indítson ellenem, hogy az így szerzett összegen templomot építsen.